g. A.B. von Bowsky
54. fejezet
A METAL OROSZLÁN
avagy EMMA LION
A fehér Esperoo ajtaja a vezető ülés felől kinyílt. Fél nyolc. Hosszű volt az éjszaka, mosolygott a fiatal hadnagy, s a kóbor emlékét a
fiatal szőke szépságnek elhessentette.
- Az éjjel, olyan fél egy körül szólaltak meg a riasztók. Majdnem egy kamionnyi árut vittek el. - jelentett a forrónyomos a nyomozó
csoport vezetőjének. - a kárérték miatt átveszik az ügyet, nem a mi gondunk lesz főnök.
A bőrkabátos, haját copfban viselő hadnagy elégedetten bólintott, mielőtt szólt.
- Átnéztétek a komplexumot? Több ezer négyzetméternyi munkaterület. Hány sértettje van ez ügynek, kik a fő és kik az
alvállakozók? A bejelentő, a sértett? - kérdezte nyugodtan a főnök, s közben szokásáoz híven rágyújtott.
- A helyszínelő jöjjön velem...- mondta kimérten és eltette ZIPPO ömgyújtóját, majd elmosolyoidott a Ford Ferleine-es közhelyes
jellemzésen, melyre kollégálya hívta fel a figyelmét pár napja. Most is teli vigyorral lépett felé a fényképezőgépet szorongatva.
- Meg ne szólalj! - mindenki Mindenki nevetésbe tört ki,
Pár perccel később a biztonsági személyzet is tudomásul vette, az irodaházat is feltörték.
A fiatal tiszt pár percet még merengett középiskolás gyakorlatámak helyszínén, ahol a rendszerprogramozás gyakorlásának során
az adatbázisok programozásával töltötte isejét.
- Vahon mit jerestek a szerver helyiségben - értetlenkedett az Őr.
- Nem tudom - jött a válasz a helyszínelők csoportvezetőjétől...