MÁSODIK RÉSZ

AZ ŐRGRÓFNÉ -> URA

20. fejezet Hotel Európa

Letűnt emlékeink merengve hívjuk elő néha, behúnyt szemmel, magubkba roskadva, szótlanul.

Elenyésző pillanatnak tűnnek számunkra talán, de csak abban a nem várt helyzetben, ha emlékeink bármilyen formában kötődnek jelenünkhöz.

Nem kizárva olykor annak létjogosultságát, hogy múltbeli ítélkezésünk lehet, változtatásra szorulna. A pillanat hevében változtatnánk, majd miután újra kinyitjuk a szemünket, rögzítjük a valóságot, mely miatt visszakanyarodtunk a múltunk döntési pillanatához.

Erőtlenül? Vagy újúlt erővel nézünk jelenünkből jövőnk felé?

Vagy nem kívánunk már változtatni! Beletörődünk. A jelenbe. Mely emészti a múltunkat és meghatározza jövánket!

Szétnézünk és szerencsés helyzetben egyedül vagyunk. Nem szaporázzák valónkat utódaink fesztelen kérdéseikkel!

Vagy! Még ideálisabb a helyzet! Nyíló szemünk a megkérdőjelezett ítéletünk helyszínére repít minket!

Hotel. Egyszerű szoba, tele izgalommal, a várakozás lassú örömével...

A férfi leste a telefont. Talán lesz üzenet, hívás, valami. Mindegy. Bármi, mely kielégíti intellektuális vágyait. Talán egy olyan NŐ lép az életébe, kiben bízhat. Talán. De ne hamarkodjuk el - gondolta. A gondolkodásmód teljesen más. Az érzelmek tengerén elúszhat a józan ész a szív javára. S a jelenlegi helyzetében ezt nem engedheti meg Önmagának. Nincs esélye egy mellé lőtt érzelmeken alapuló meddő kapcsolatnak. Akkor csak használja az áldozatát.

A sakálok módjára lepusztított tetemre gondolt hirtelen. Rengeteg a negatív tapasztalat a másik nemmel kapcsolatban. De most egy vezetőt várt. Minden bájával és erényével felvértezve az elmúlt három hónapnyi ismeretségből.

Lehet, hogy nem csalják meg az érzése, s minden a legnagyobb rendben lesz...

- Objektumnál/ - jött az SMS. 

Mint egy filmben - gondolta a senkiként ismert férfi, kit belső erényei tartottak életben a kritikus időben, míg a kiválasztása történt. 

Kiválasztása az örökösök közül, hiszen a törvény még mindíg életben volt országában: az arisztokrata cím használata TILOS!

Csak mosolygott ezen magában, hiszen világ életében senki volt, s ha valakivé akarták tenni, Ő menekült a felelősség elől. S az elmúlt tíz év egy röpke gondolattá zsugorodott elmélyében, melyre már mosolyogva emlékezett...

- Talán meg sem történt, talán álom volt minden, halucináció - elmélkedett, miközben megindult a bejárati ajtó felé, hogy a NŐt beengedje.

 

 

Oldal: MÁSODIK RÉSZ - AZ ŐRGRÓFNÉ URA
g.A.B. von Bowsky: European Central Intelligence Agency (ECIA) - © 2008 - 2025 - ecia.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat